Sokan összerezzennek, ha meghallják a networking szót, mert rögtön harsány üzleti ebédekre és kényelmetlen bájcsevejre gondolnak. Pedig a kapcsolati háló építése nem csak a beszédes extrovertáltak kiváltsága. Valójában a csendesebb, megfigyelő típusú szakemberek gyakran mélyebb és tartósabb szövetségeket tudnak kialakítani. Ehhez csupán néhány jól megválasztott módszerre és egy kis tudatosságra van szükség.
A minőség mindig fontosabb a mennyiségnél
Nem az a lényeg, hogy egy konferencián mindenki zsebébe belegyömöszöljük a névjegykártyánkat. A sikeres karrierépítés titka sokkal inkább abban rejlik, hogy hány emberrel sikerült valódi, érdemi párbeszédet folytatnunk. Ha csak két-három olyan szakemberrel találkozunk, akikkel közös az érdeklődésünk, már sikeresnek mondhatjuk a napot. Ezek a mélyebb beszélgetések sokkal emlékezetesebbek maradnak mindkét fél számára.
Próbáljunk meg a felszínes kérdések helyett a szakmai kihívásokra vagy közös projektekre terelni a szót. Az emberek imádnak a munkájukról és a sikereikről mesélni, ha értő fülekre találnak. A figyelmes hallgatás pedig olyan erény, amellyel a legtöbb csendesebb kolléga eleve rendelkezik. Használjuk ezt ki, és építsünk rá stabil alapokat. Ne feledjük, hogy egyetlen értékes kapcsolat többet érhet tucatnyi felszínes ismeretségnél.
Készüljünk fel tudatosan a váratlan helyzetekre
A szorongás egyik legjobb ellenszere a felkészültség. Mielőtt belépünk egy szakmai eseményre, gondoljuk át, milyen témákról tudunk magabiztosan beszélni. Legyen a tarsolyunkban néhány egyszerű, de hatásos indító mondat, amivel megtörhetjük a jeget. Ez segít abban, hogy ne érezzük magunkat elveszettnek a tömegben.
Érdemes utánanézni a résztvevőknek is, ha van rá lehetőségünk előzetesen. Így célzottan kereshetjük meg azokat, akiknek a munkája valóban inspirál minket. Ha tudjuk, kivel állunk szemben, sokkal könnyebb lesz megtalálni a közös hangot. A spontaneitás hiánya nem hiba, hanem egyfajta biztonsági háló. Minél többször gyakoroljuk ezeket a helyzeteket, annál természetesebbé válnak majd.
A testbeszédünkre is fordítsunk némi figyelmet a készülődés során. Egy nyitott testtartás és egy barátságos mosoly már félsiker a bemutatkozásnál. Ha magabiztosnak látszunk, mások is szívesebben lépnek majd oda hozzánk. Ez a tudatos jelenlét segít átvészelni a kezdeti bizonytalanságot.
Használjuk bátran a digitális világ eszközeit
A személyes találkozók mellett a közösségi média, különösen a LinkedIn, remek terep a kapcsolatépítéshez. Itt van időnk átgondolni a válaszainkat, és alaposan utánajárni a beszélgetőpartnerünknek. Egy-egy jól megfogalmazott hozzászólás vagy egy megosztott szakmai cikk felkeltheti a szakma figyelmét. Ez a fajta láthatóság kevésbé megterhelő, mint egy zajos rendezvény közepén állni.
A digitális térben való jelenlét segít abban is, hogy folyamatosan szem előtt maradjunk. Nem kell minden nap posztolni, de a rendszeres és minőségi tartalom hosszú távon kifizetődik. Küldhetünk személyre szabott üzeneteket is olyan szakembereknek, akiket tisztelünk. Egy udvarias kérdés vagy gratuláció gyakran egy gyümölcsöző ismeretség kezdete lehet. A virtuális kapcsolatok pedig később remek alapot szolgáltatnak a személyes találkozókhoz.
Kamatoztassuk a figyelmes hallgatás képességét
Sokan azt hiszik, hogy a kapcsolatépítéshez folyamatosan beszélni kell, pedig ez tévedés. A legjobb beszélgetőpartnerek azok, akik valóban odafigyelnek a másikra. Ha kérdezünk és hagyjuk, hogy a másik fél kibontakozzon, máris szimpatikussá válunk a szemében. A megfigyelés során olyan részleteket is észrevehetünk, amik felett mások elsiklanak. Ezek az apró információk később remek hivatkozási pontok lehetnek.
A visszacsatolás is kulcsfontosságú a kommunikáció során. Jelezzük egy-egy bólintással vagy rövid megjegyzéssel, hogy követjük a gondolatmenetet. Az emberek hálásak a figyelemért, és szívesen emlékeznek vissza azokra, akikkel jó volt beszélgetni. Ne akarjuk mindenáron mi irányítani a társalgást. A csendes jelenlét olykor többet mond minden szónál. Ez a fajta empátia segít elkerülni a kínos csendeket is.
A megfigyelő szerep lehetőséget ad arra is, hogy kiismerjük a környezetünket. Megláthatjuk a belső dinamikákat egy csapaton belül, ami később hasznos lehet. Aki jól hallgat, az később pontosabban tud reagálni az igényekre is. Ez a képesség a vezetői pozíciókban is felbecsülhetetlen érték. Használjuk tehát adottságként, ne pedig hátrányként.
Keressük a kisebb és családiasabb rendezvényeket
Ha a nagy konferenciák túl sok energiát vesznek ki belőlünk, válasszunk kisebb workshopokat vagy kerekasztal-beszélgetéseket. Ezeken a helyszíneken sokkal könnyebb elindulni a beszélgetésekkel, hiszen kevesebb az inger. A családias hangulat segít abban, hogy hamarabb feloldódjunk és megnyíljunk. Gyakran ezeken a szűkebb körű eseményeken születnek a legizgalmasabb szakmai együttműködések.
A mikro-közösségekben való részvétel segít a szakmai önbizalom építésében is. Itt nagyobb eséllyel találkozunk hasonló gondolkodású emberekkel. Nem kell attól tartanunk, hogy elveszünk a zajban vagy a tömegben. Ezek a találkozások lehetőséget adnak a lassabb, alaposabb megismerkedésre. A fokozatosság elvét követve egyre bátrabbak leszünk a nagyobb eseményeken is.
Próbáljunk ki olyan tematikus esteket, amik kifejezetten egy-egy részterületre fókuszálnak. Ott a közös téma már adott, így nem kell görcsösen keresni a kezdő beszédtémát. A közös hobbi vagy érdeklődés pedig azonnal hidat ver az emberek közé. Az ilyen rendezvények után sokkal kevésbé érezzük magunkat leszívva. Ez a fenntartható módja a kapcsolati hálónk bővítésének.
Tartsuk életben a már meglévő ismeretségeket
A networking nem ér véget a bemutatkozással és a kézfogással. A legfontosabb rész a kapcsolat ápolása, amihez nem feltétlenül kell állandóan találkozni. Elég egy-egy kedves üzenet, egy releváns cikk átküldése vagy egy gratuláció az elért sikerekhez. Ezek az apró gesztusok jelzik a másiknak, hogy továbbra is fontosnak tartjuk az ismeretséget.
Legyünk segítőkészek, ha megtehetjük, és ajánljunk fel mi is értékes információkat. A jó kapcsolat mindig kétirányú és a kölcsönösségen alapul. Ha mi adunk először, később sokkal természetesebb lesz segítséget kérni is. Ne várjuk meg, amíg szükségünk lesz valamire, mielőtt jelentkeznénk. A folyamatos figyelem építi fel azt a bizalmat, ami a stabil szakmai háttérhez kell.
A kapcsolatépítés tehát nem egyenlő a színpadias szerepléssel vagy az üres jópofizással. Ha megtaláljuk a saját tempónkat és stílusunkat, a hálózatunk szinte észrevétlenül fog bővülni az évek során. A legfontosabb, hogy maradjunk önazonosak, hiszen a hitelesség a legjobb ajánlólevél bármilyen szakmában. Kezdjük kicsiben, és adjunk magunknak időt a fejlődésre és a tapasztalatszerzésre.
