Amikor egy új macska érkezik a családba, mindenki izgatottan várja az első dorombolást és a közös játékot. Azonban nem minden cica magabiztos felfedező, sokan hetekig a kanapé alatt bujkálnak. Egy félős macska bizalmának elnyerése hosszú folyamat, de a befektetett energia sokszorosan megtérül. Fontos, hogy megértsük az ő tempójukat és ne erőltessük a kontaktust.
A biztonságos menedék kialakítása
Az első napokban a legfontosabb, hogy a macskának legyen egy saját, elszeparált birodalma. Egy csendes szoba, ahol minden szükséges eszközt megtalál, tökéletes kezdésnek bizonyulhat. Itt nem érik váratlan zajok vagy más háziállatok zaklatása. Ez a terület lesz az ő bázisa, ahonnan fokozatosan elindulhat felfedezni a lakás többi részét.
A szobában helyezzünk el több búvóhelyet is, például kartondobozokat vagy puha fekhelyeket. A macskák szeretik a magaslati pontokat, mert onnan biztonságban érezhetik magukat. Ha látja, hogy van hová menekülnie, bátrabban fog próbálkozni a kijövetellel. Ne felejtsük el az alomtálcát és az etetőtálakat a búvóhely közelébe tenni. Így nem kell nagy kockázatot vállalnia, ha éhes vagy dolga akad. A nyugodt környezet alapvető a stresszszint csökkentéséhez.
Érdemes kerülni a hirtelen mozdulatokat és a hangos beszédet a szoba közelében. A halk zene vagy a rádió duruzsolása segíthet elnyomni a kintről beszűrődő ijesztő zajokat. Adjunk neki időt, hogy megszokja az új otthona illatát és alapzajait.
A türelem a legfontosabb eszközünk
Sokan elkövetik azt a hibát, hogy ki akarják rángatni a cicát a rejtekhelyéről, hogy megsimogassák. Ez azonban csak ront a helyzeten és mélyíti a bizalmatlanságot. Hagyjuk, hogy ő kezdeményezzen, még ha ez napokba vagy hetekbe is telik. Csak üljünk be mellé a szobába, és olvassunk fel hangosan vagy beszéljünk hozzá halkan. Ezzel hozzászoktatjuk a jelenlétünkhöz anélkül, hogy fenyegetőnek tűnnénk.
A szemkontaktus a macskák világában gyakran agressziót vagy kihívást jelent. Ha ránk néz, lassan hunyorítsunk, majd nézzünk félre, jelezve, hogy békések a szándékaink. Ezt a gesztust macskapusziként is emlegetik a szakértők. Ha viszonozza a hunyorgást, az az első nagy lépés a barátság felé.
Ismerkedés a hangokkal és szagokkal
Mielőtt a cica találkozna a család többi tagjával, érdemes illatcserét alkalmazni. Adjunk neki egy olyan pólót, amit már hordtunk, hogy megismerje a szagunkat. Cserébe mi is megsimogathatjuk őt egy puha ronggyal, amit aztán a lakás többi pontján helyezünk el.
A szagok mellett a hangok is kulcsfontosságúak az ismerkedési fázisban. Ne hívogassuk hangosan, inkább várjuk meg, amíg ő ad ki valamilyen hangot. A konyhai zörejek vagy a porszívó hangja kezdetben sokkoló lehet számára. Próbáljuk meg ezeket a tevékenységeket akkor végezni, amikor a cica a biztonságos szobájában tartózkodik. Fokozatosan engedjük be a mindennapi élet zajait az ő kis világába. Ha látja, hogy ezek a hangok nem jelentenek veszélyt, hamarabb megnyugszik. A pozitív megerősítés itt is nagyon sokat segíthet.
A jutalomfalatok használata remek módszer a pozitív asszociációk kialakítására. Dobjunk oda neki egy-egy finomságot, amikor előbújik vagy ránk néz. Fontos, hogy ne nyúljunk érte hirtelen, csak hagyjuk, hogy ő vegye el a falatot. Ezzel megtanulja, hogy a közelségünk valami jót jelent. Idővel a kezünkből is megpróbálhatjuk etetni, ha már elég bátornak tűnik.
A látogatásokat tartsuk röviden és kiszámíthatóan. Mindig ugyanabban az időben menjünk be hozzá, hogy kialakuljon egyfajta rutin. A macskák imádják a kiszámíthatóságot, ez növeli a biztonságérzetüket. Ha tudja, mire számíthat, kevésbé lesz stresszes a találkozás.
A játék ereje a bizalomépítésben
A játék az egyik legjobb módja annak, hogy kihozzuk a cicát a páncéljából. Használjunk hosszú nyelű, tollas vagy madzagos játékokat, amelyek távolságot tartanak köztünk. A vadászösztön felébresztése gyakran elfeledteti velük a félelmet. Amint elmerül a játékban, a macska ösztönösen mozogni kezd a térben. Ez segít neki rájönni, hogy a szoba közepe sem veszélyes hely. Ne felejtsük el dicsérni, ha sikerül elkapnia a zsákmányt.
Kezdjük a játékot lassú, csábító mozdulatokkal a búvóhelye közelében. Ne toljuk a játékot az arcába, inkább húzzuk el tőle, mintha egy igazi egér menekülne. Ez beindítja a természetes reakcióit és kíváncsivá teszi.
Ha a cica már hajlandó kijönni a rejtekhelyéről a játék kedvéért, nyert ügyünk van. Ilyenkor se próbáljuk meg azonnal megfogni vagy felemelni. A fizikai kontaktus legyen az utolsó lépcsőfok, amit ő kezdeményez. Elég, ha csak mellette vagyunk és osztozunk az élményben. A közös játék mélyíti a köteléket és önbizalmat ad az állatnak.
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
Előfordulhat, hogy minden igyekezetünk ellenére a macska állapota nem javul. Ha hetek után sem hajlandó enni a jelenlétünkben, vagy folyamatosan remeg, érdemes konzultálni egy állatorvossal. Néha fizikai fájdalom vagy betegség áll a háttérben, ami fokozza a szorongást. Egy alapos kivizsgálás kizárhatja az egészségügyi problémákat.
Ha az orvos mindent rendben talál, egy kisállat-terapeuta vagy viselkedéskutató nyújthat segítséget. Vannak speciális párologtatók és készítmények, amelyek nyugtató feromonokat bocsátanak ki. Ezek segíthetnek a cicának ellazulni az új környezetben. Ne érezzük kudarcnak, ha külső segítséget kérünk a folyamathoz. Minden macska egyéniség, és van, akinek több támogatásra van szüksége a boldog élethez. A legfontosabb, hogy ne adjuk fel, mert a félős cicákból lesznek gyakran a leghűségesebb társak.
A bizalom kiépítése nem versenyfutás az idővel. Legyünk hálásak minden apró jelért, legyen az egy kósza dörgölőzés vagy egy távoli nyávogás. A végén egy olyan barátot kapunk, aki hálás lesz a türelmünkért és a szeretetünkért.
